I. INGATLANNAL KAPCSOLATOS SZERZŐDÉSEK ELKÉSZÍTÉSE:
- adásvétel, ajándékozás, csere, tartási, öröklési szerződés
- közös tulajdon megszűntetését, haszonélvezeti jog alapítást, vagy vezetékjog,
szolgalmi jog alapítást tartalmazó szerződések
- társasházak alapításáról szóló alapító okirat, ahhoz kapcsolódó szervezeti és működési
szabályzat, házirend elkészítése, továbbá ezek módosításai
- kölcsönszerződés, jelzálogjogot alapító szerződés elkészítése
Az ingatlan és az ügyvéd sok szempontból elválaszthatatlan fogalmak. Bizonyos
ingatlanokkal összefüggő jogügyletek érvényességéhez ugyanis nélkülözhetetlen egy ügyvéd
által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített okirat, szerződés.
Magam is, mint az ingatlanjog területén tapasztalt ügyvéd kiemelten foglalkozom az ingatlan
átruházás (pl. ingatlan adásvételi-, ingatlan ajándékozási-, ingatlan csere-, tartási szerződés
stb.) kérdéskörével.
Fontos alapelv véleményem szerint, hogy az ügyvédnek mindkét szerző felet (eladó-vevő,
ajándékozó-megajándékozott, eltartó-eltartott stb.) érdekeit védenie kell, szem előtt kell
tartania. A szerződő felek egyenlő partnerek, mindkét szerződő fél azonos jogokkal és
kötelezettségekkel rendelkezik, azonos biztosítékokat kell számukra a szerződésben
megfogalmazni. E tekintetben a legfontosabb, a mindenre kiterjedő részletes tájékoztatása a
szerződő feleknek. Személyes, a felek együttes megjelenése esetén van lehetőség a felek
megfelelő tájékoztatására, a lehetőségek elmondására, a folyamat elmagyarázására, és a
szerződés tartalmának pontos megfogalmazására. Minden szerződésnek egyértelműnek,
könnyen érthetőnek, áttekinthetőnek kell lennie, mindkét fél egybehangzó, egyező akaratát
kell kifejeznie.
A szerződés tartalmának elkészítése során figyelemmel kell lenni, a pénzintézetek elvárásaira
is, ha a vevő banktól vesz fel kölcsönt a vételár kifizetéséhez.
Természetes, hogy a szerződés megfogalmazása előtt be kell szereznem az ingatlan legújabb
tulajdoni lapját, amely közhitelesen mutatja az ingatlan adatait, a tulajdonosi kört és az
ingatlan esetleges terheit pl.: haszonélvezeti jog, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom,
vezetékjog, szolgalmi jog, visszavásárlási jog stb.
Az ingatlanokat érintő jogügyletek jellemzően nem kötődnek az ingatlan fekvésének a
helyéhez. A szerződés általában bárhol megköthető, ezért mint ingatlanjogász, ingatlanok
átírásával foglalkozó ügyvéd nem csupán Kecskemét és környéke területéről, hanem az egész
országból kapok megkereséseket szerződések elkészítésére.
A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy melyek azok az adatok, amelyeket az ingatlan
adásvételi-, ajándékozási-, csere-, tartási-, öröklési stb. szerződések esetén az okiratban fel
kell tüntetni.
A szerződéskötési folyamat gyorsítása érdekében, ezzel összefüggésben elkészítettem egy
adatlapot. Ezt a jelen bekezdés alján lévő hivatkozásra kattintva érheti el. Kérem, hogy
amennyiben az ingatlan adásvétel, lakásvásárlás, ajándékozás stb. jogi lebonyolításával
engem kíván megbízni - a telefonon történt egyeztetés, konzultáció után – szíveskedjen ezt
letölteni és e-mailben hozzám visszajuttatni, a hivatalos okmányainak (személyazonosító
kártya, lakcím kártya, adóazonosító kártya) beszkennelt példányaival együtt, ha erre
lehetősége van.
A fentieken túl foglalkozom még társasházak alapításával, az Alapító Okiratok módosításának
elkészítésével, ahhoz kapcsolódó Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend elkészítésével
és módosításával.
Bizonyos esetekben közös tulajdon megszűntetéséről okiratot, valamint haszonélvezeti jog
alapításról, vagy esetenként vezetékjog, szolgalmi jog alapításról szóló szerződések
elkészítésével bíznak meg az ügyfelek, amelyeknek az ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzéséhez ugyancsak ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okirat szükséges.
Az ügyfél megbízása az első tájékoztatástól egészen a földhivatali ügyintézés befejezéséig,
tehát a földhivatali határozat átvételéig tart, teljes körű ügyintézéssel.
Ingatlan tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos ügyekben teljes körű szolgáltatásom az
alábbiakat foglalja magában:
- tulajdoni lap beszerzése, az ingatlan jogi helyzetének vizsgálata, jogi tanácsadás. az
ügyfelek igényeinek figyelembevételével a szerződés elkészítése és ellenjegyzése,
esetlegesen szükségessé váló egyéb okiratok megszerkesztése, elkészítése,
- NAV adatlap-, ingatlan-nyilvántartási kérelem kitöltése és benyújtása, jogügylethez
kapcsolódó letétkezelés, illetékes ingatlanügyi hivatal (földhivatal) előtti teljes körű
képviselet ellátása a tulajdonjog bejegyzéséig, a jogügylet kapcsán felmerülő adó- és
illeték fizetésre vonatkozó jogi tájékoztatás és ezzel kapcsolatos tanácsadás.
Az utóbbi időben gyakori az igény arra, hogy más által elkészített szerződést az ellenérdekű
fél véleményeztetni kívánja a saját ügyvédjével. Ez teljesen természetes, engem is gyakran
megkeresnek ezzel a kéréssel, amely kérést is teljesíteni szoktam.
Amennyiben egyéb kérdése is van az ingatlan átruházásával kapcsolatban szíveskedjék
telefonon, majd időpont egyeztetés után az ügyvédi irodámban felkeresni.
II. TÁRSASÁGI JOG, CÉGALAPÍTÁS, CÉGELJÁRÁS, CÉGMÓDOSÍTÁS
A cégeljárásról szóló törvény értelmében a gazdasági társaságok alapításakor, valamint a
társasági szerződés, alapító okirat módosítása esetén a jogi képviselet kötelező.
Amennyiben Ön korlátolt felelősségű társaság (kft.), betéti társaság (bt.), közkereseti társaság
(kkt.) vagy részvénytársaság (nyrt., vagy zrt.) alapítását tervezi, úgy a létesítő okirat, a
társasági szerződés elkészítéséhez ügyvédre lesz szüksége. Amennyiben már meglévő cég
adataiban változás áll be, úgy az alapító okirat vagy társasági szerződés módosításához is
ügyvédhez kell fordulnia. Kötelező a jogi képviselet a cégbíróság előtti eljárásokban, továbbá
bizonyos okiratok esetén kötelező az ügyvédi ellenjegyzés.
A cégbírósági eljárások elektronikus úton történnek, tehát az eljáró ügyvédnek kötelező e-
cégeljárás során elektronikus módon beküldeni az iratokat a cégbírság részére. Ehhez az is
szükséges, hogy az eljáró ügyvéd fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezzen.
Az elektronikus ügyintézés miatt az ország bármely cégbíróságnál bejegyzendő új alapítású
cég bejegyzését, illetve már bejegyzett cég módosításának ügyintézését tudom vállalni.
Hasonló jogszabályi előírások vonatkoznak egy már meglévő cég cégjegyzékbe bejegyzett
adataiban történő változás estén. Amennyiben a társaság megváltoztatja a nevét, a székhelyét,
telephelyét, esetleg új fióktelepet létesít, módosítja a jegyzett tőkéjét vagy ügyvezetőjét,
illetve módosítás történik a tagok körében stb. szükséges a társasági szerződés vagy alapító
okirat módosítása és az ehhez kapcsolódó iratok elkészítése. Ilyen esetekben ugyanazon
eljárás szükséges, mint az alapításkor, vagyis az ügyvédnek jogi tanácsadást kell adnia, majd
az okiratokat megszerkeszteni, ellenjegyezni, cégnyomtatványt, cégkérelmet kiállítani és
elektronikus úton az illetékes cégbíróságoknak megküldeni.
Egyre gyakrabban előfordul az utóbbi időben, hogy a gazdasági társaságok jogutód nélküli
megszűnéséről határoznak vagyis a tagok meg kívánják szűntetni a társaságot. Amennyiben a
társaságnak semmilyen tartozása nincsen, tehát nem fizetésképtelenség miatt, jogutód nélkül
szűnik meg, úgy végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Amennyiben fennálló tartozásait a
cég maradéktalanul nem tudja kielégíteni, úgy csődeljárás vagy felszámolási eljárás
következhet. Ezen eljárások során is elkerülhetetlen a jogi képviselet igénybevétele.
A társasági jog, cégjog területén az alábbi jogi szolgáltatást vállalom:
- gazdasági társaságok (kft., bt., kkt., zrt.) alapítását,
- már meglévő cég esetén a cégadatokban történő módosítás átvezetését,
- üzletrész adásvételi szerződés elkészítését,
- végelszámolási, csőd vagy felszámolási eljárásban szükséges okiratok megszerkesztését,
- a fenti ügyekben cégbíróság előtti jogi képviseletet,
- társaságok állandó jogi képviseletét,
- társaságok szerződéseinek véleményezését, tevékenységük során felmerülő egyéb okiratok, szerződések elkészítését.
További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történőidőpont egyeztetéssel.
III. CSALÁDJOGI ÜGYEK
Házasság felbontása ügyében képviselet, családjogi tárgyú szerződések szerkesztése.
A házasság felbontása vagy élettársi kapcsolat végleges megszűntetése bonyolult jogi
helyzetet idézhet elő különösen, ha közös gyermek tartásáról is gondoskodnak a felek. Ilyen
helyzetben nagy szükség lehet egy családjogi ügyvédre, aki a tényállás tisztázását követően,
előbb részletes jogi tanácsot ad, cselekvési tervet készít, majd az eljárásban ügyfelét végig
képviseli.
Amennyiben válással kapcsolatosan keres fel ügyfél, minden esetben elsőként azt tisztázom,
hogy van-e remény az életközösség helyreállítására. Amennyiben nemleges választ kapok,
úgy a közös megegyezéssel történő házasság felbontásához szükséges feltételeket és annak
előnyeit magyarázom el az ügyfelemnek. Véleményem szerint minden ügyben törekedni kell
a megegyezésre, mert ez lényegesen előnyösebb a felek számára, rövidebb idő alatt, kevesebb
megpróbáltatással és lényegesen költségkímélőbb módon tudják ez esetben kapcsolatukat
lezárni és a jövőben - főként, ha közös gyermekükről a jövőben is gondoskodniuk kell -
megfelelő, kiegyensúlyozott kapcsolatot tarthatnak egymással.
Közös megegyezéssel történő válás előnyei:
1. A bíróság előtt nem kell feltárni a házasság megromlásához vezető okokat, nem
szükséges kellemetlen kérdésekre válaszolni.
2. A felek között megmaradhat a békés viszony, amely alapját képezheti a közös
gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben a jövőbeni együttműködésüknek.
3. A bírósági eljárás rövid, amennyiben közös kiskorú gyermekük a feleknek nincs, úgy az
első tárgyaláson-, amennyiben közös kiskorú gyermekük van, úgy megfelelő előkészítés
esetén, a második tárgyaláson a bíróság felbonthatja házasságukat, és az egyezségüket
jóváhagyja kb. 20 perces tárgyalás alatt.
4. A feleket terhelő eljárási költségek lényegesen alacsonyabbak pl.: eljárási illeték a vagyon
alapján, szakértői díj fizetése nem merül fel.
5. Az ügyvédek feladata elsősorban a részletes tanácsadás, az egyezségkötés létrehozásában
való segítség és a felek mindenre kiterjedő egyezségének a bírói gyakorlatnak megfelelő
okiratba történő szerkesztése.
Tényállás feltárásával történő válóper jellemzői:
1. A bíróság és a jogi képviselők által feltett - a házasság megromlásához vezető okok,
gyermek nevelésével, gondozásával kapcsolatos - kérdésekre a feleknek válaszolniuk
kell, amely kellemetlen helyzetet okozhat.
2. A felek közötti egyébként sem békés viszony még jobban, akár teljesen elmérgesedhet,
amelynek elszenvedői a közös gyermekek lesznek.
3. A bírósági eljárás beláthatatlanul hosszú ideig elhúzódhat.
4. A bírósági eljárás lényegesen költségesebb, vagyonjogi vita esetén a bírósági eljárás
illetéke a vagyonközösség megszűnése során az 1 főre eső vagyoni érték 6%-a, az
ügyvédi költség is jelentős összeget tehet ki, és általában szakértők kirendelésére is sor
kerül, amely ugyancsak komoly összeget tesz ki.
Szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás (láthatás), gyermektartás:
A közös kiskorú gyermek vagy gyermekek kapcsán közös megegyezéssel, vagy nem közös
megegyezéssel történő válás esetén az alábbi kérdések merülnek fel:
- A gyermekelhelyezés kérdésében a szülők megegyezésének hiányában, milyen
szempontokat vesz figyelembe a bíróság ítéletének meghozatalakor?
- Melyek a gyermekelhelyezésének szabályai?
- Mi a szülői felügyeleti jog?
- Hogyan működik a közös szülői felügyeleti jog?
- Mi a gyermekkel való kapcsolattartás (láthatás) bírósági gyakorlata?
- A szülők megegyezésének hiányában hogyan alakul a gyermektartás szabályozása?
- Hogyan kell fizetni a gyermektartás díjat?
- Mikor van lehetőség a gyermektartásdíj mértékének megváltoztatására, annak emelésére vagy csökkentésére.
Házastársi tartás kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések:
1. Melyek a házastársi tartásra vonatkozó jogi szabályozás lényegi elemei? Mikor jár és
mikor nem jár házastársi tartás?
2. A családjogi, válóperes ügyvéd tapasztalatai alapján, mi a bírósági joggyakorlat a
házastársi tartás megállapításával kapcsolatban?
3. A konkrét ügyben a válóperes ügyvéd lát-e lehetőséget házastársi tartás igénylésére,
vagy annak megszüntetésére?
Házassági, élettársi vagyonközösség, vagyonmegosztás, a közös vagyon és külön vagyon
vonatkozásában felmerülő kérdések:
1. A házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatos kérdések alapos megvitatása
nélkülözhetetlen, ennek keretében egy válóperes ügyvéd az alábbi kérdésekben adhat
választ:
- Melyek a házastársi külön vagyon jogi szabályai?
- A konkrét ügyben melyek a házastársak külön vagyonához tartozó vagyonelemek?
- Az adott esetben melyek a házassági vagyonközösség, a házassági közös vagyon
körébe tartozó vagyonelemek?
- Melyek a házassági vagyonmegosztás lehetséges módjai?
2. Melyek az élettársi kapcsolat vagyonjogi szabályai?
3. Élettársi és házassági vagyonmegosztással kapcsolatban melyek a családjogi,
válóperes ügyekben szerzett ügyvédi tapasztalatok?
4. Hogyan kell meghatározni az élettársi, házastársi vagyonközösség kezdő és befejező
időpontját?
5. Melyek az élettársi, házassági vagyonközösség körébe tartozó közös ingatlan, közös
lakás sorsával kapcsolatos jogi lehetőségek?
6. Hogyan határozható meg az élettársak, házastársak vagyonközösségéhez sorolható
közös vállalkozások jogi helyzete?
7. Mi lesz az élettársi, házassági vagyonközösség alatt felvett hitelek jogi sorsa?
Házassági és élettársi vagyonjogi szerződés és annak előnyei:
A házassági vagyonmegosztás, valamint az élettársi közös vagyon megosztása körében
elkerülhetők az esetleges hosszadalmas és költséges viták, ha a felek a kapcsolatuk kezdetén
vagy fennállása alatt házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést hoznak létre. Sok ügyfél
óvakodik ilyen szerződés megkötésétől, mivel úgy érzik, hogy az ilyen megállapodás
bizalmatlanságra utal. Más európai országokban természetes gyakorlat, hogy házasságkötés
előtt vagy a házassági, illetve élettársi életközösség fennállása alatt írásban rögzítik a felek az
egyes különvagyoni vagyontárgyakat, azok szaporulatait, esetleges cégben lévő vagyonokat,
azok jogi sorsát, továbbá a közös vagyont stb. Magyarországon is egyre több alkalommal
kerül sor vagyonjogi szerződés megkötésére, hiszen sokkal egyszerűbb mindkét fél számára
elfogadható és korrekt szerződés létrehozása ahhoz, amikor egy pár között még teljes az
egymás iránti tisztelet és bizalom. A felek akaratát tartalmazó házassági vagy élettársi
vagyonjogi szerződés elhelyezhető közjegyző által vezetett nyilvántartásban.
További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő
időpont egyeztetéssel.
IV. ÖRÖKLÉSI JOG, HAGYATÉKI ELJÁRÁSBAN JOGI KÉPVISELET:
Örökölni törvény vagy végrendelet alapján lehet.
Törvényes öröklés:
Törvény alapján öröklésnek akkor van helye, amennyiben az örökhagyó végintézkedés vagy
öröklési szerződés nélkül hunyt el. A törvényes öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv
tartalmazza, és itt található többek között a kitagadásra, kizárásra, érdemtelenségre, hagyatéki
terhekre és az örökhagyó tartozásaiért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok is.
Végintézkedés:
- Végrendelet
- Halál esetére szóló ajándékozás
- Öröklési szerződés
Végrendelet:
Az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatban, okiratban halála esetére az egész vagyonáról vagy
annak egy részéről végrendeletben rendelkezhet. A végrendeletben meg lehet jelölni, hogy
hagyatékát mely személy és milyen feltételekkel örökölje. Pontosan, beazonosítható módon
szükséges az örökös vagy örökösök személyét meghatározni, de öröklési feltételt nem
kötelező a végrendeletben megjelölni. A végrendelet az örökös szempontjából ingyenes
vagyis a hagyaték örökléséhez ellenszolgáltatást nem kell teljesítenie. A végrendelet szigorú
szabályokhoz kötött, amelyeket a Polgári Törvénykönyv tartalmaz. A jogszabály komoly
alaki feltételeket is megjelöl, amelyek elmulasztása esetén a végrendelet érvénytelen.
Öröklési szerződés:
Az öröklési szerződés az örökhagyó és az örökös között létrejövő, két oldalú szerződés. Az
öröklési szerződésben az örökhagyó meghatározott szolgáltatások ellenértékének fejében
jelöli meg szerződéses örökösévé a hagyatékában részesülő személyt. Az öröklési szerződés
alapján az örökös valamilyen szolgáltatás ellenében válik örökössé. Az öröklési szerződésre
azonos formai szabályok vonatkoznak, mint a végrendeletre. Amennyiben a tartási
szolgáltatások ellenértékeként az örökhagyó ingatlant kíván juttatni az örököse részére, úgy a
szerződést az ingatlanügyi hatóság részére be kell nyújtani, mert elidegenítési és terhelési
tilalmat lehet az örökös javára bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban. Öröklési szerződés
esetén a hagyatékot a közjegyző adja át, vagyis hagyatéki eljárás lefogytatására lesz szükség.
További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő
időpont egyeztetéssel.
V. MUNKAJOG:
A munkajog több szempontból speciális, mert a felek ebben a jogviszonyban alá-fölé
rendeltségi viszonyban állnak. A munkaviszony egyik résztvevője a munkáltató, a másik
pedig a munkavállaló, akik között nem minden esetben áll fenn érdekazonosság. A
munkaviszony tekintetében nem érvényesül a felek teljes szerződési szabadságának elve, mert
bizonyos esetekben figyelemmel kell lenni a jogszabály kógens, kötelező jellegű kötelező
előírásaira.
A munkaviszony a munkaszerződés írásba foglalásával és annak aláírásával jön létre. A
munkáltató részéről a munkaszerződést csak az arra jogosult írhatja alá. Amennyiben a
munkaszerződés nem felel meg a törvény egyes előírásainak, akkor az semmis.
A munkaviszonyt közös megegyezéssel vagy felmondással lehet megszűntetni.
Közös megegyezéssel való munkaviszony megszűnése esetén mindkét fél egyező akaratát kell
okiratba foglalni, valamennyi kérdésben megegyezve szűntetik meg felek a
munkaviszonyukat, egymással teljes körűen és véglegesen elszámolva. Ezen kétoldalú
megállapodást mindkét fél aláírásával látja el.
A munkaviszony felmondással történő megszűntetése egyoldalú nyilatkozat. Felmondással
mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszűntetheti a munkaviszonyt, de csak írásban
lehet felmondani, amelyet bizonyítható módon kell közölni a másik féllel. Amennyiben a
felmondás indokoláshoz kötött, úgy az indokolásban világosan meg kell fogalmazni a
felmondás tényleges okát. Ha a felek között e-vonatkozásban vita merül fel, úgy a felmondás
okának valóságát és okszerűségét a bíróság előtt az indokolásra kötelezett félnek kell
bizonyítania.
- A munkáltató felmondását köteles megindokolni, az indok a munkavállaló
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet.
- A munkavállalónak a határozott idejű munkaviszony felmondását kell indokolnia,
amely olyan ok lehet, amely számárára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi,
vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.
A munkaviszony azonnali hatályú felmondásával a munkaviszony a felmondás közlésével
megszűnik, nincs felmondási idő. Kizárólag írásban érvényes és mindig mindkét félnek
indokolnia kell. Az azonnali hatályú felmondás indokaként csak rendkívül súlyos okot lehet
megjelölni.
További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő
időpont egyeztetéssel.
VI. SZERZŐDÉSSZEGÉS, KÁRTÉRÍTÉS:
A szerződésben a szerződő felek bizonyos jogok gyakorlására jogosultak, valamint bizonyos
kötelezettségek teljesítésére vállalnak kötelezettséget. A szerződés a szerződő felek egyező
akaratnyilvánítását kell, hogy tartalmazza, mindkét szerződő fél érdekeinek figyelembe
vételével.
A Polgári Törvénykönyv tartalmi szempontból meglehetősen nagy szabadságot enged a
szerződő feleknek. Bizonyos esetekben azonban a jogszabály rendelkezései a szerződő felek
számára kötelezőek, és az azoktól való eltérés semmis, érvénytelen és bármilyen joghatás
kiváltására alkalmatlan. Ezen túlmenően az egyes szerződések és egyéb okiratok kapcsán a
különböző jogszabályok kötelező alaki (formai) kellékeket is előírhatnak (ilyen például egyes
okiratoknál kötelező az írásba foglalás, vagy ügyvédi ellenjegyzés).
A mindennapi életben a legkörültekintőbben elkészített szerződések esetén is gyakran
előfordul szerződésszegés. Az előzetes megállapodás ellenére a megkötött szerződést a másik
fél egyáltalán nem vagy késedelmesen, vagy hibásan teljesíti, esetleg részéről a teljesítés
utólag lehetetlenné válik, ezáltal a másik szerződő félnek kára keletkezik. Ilyen esetekben
biztosítékul szolgálhatnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, például óvadék,
kötbér, zálogjog kikötése vagy egy harmadik személy kezesség vállalása. A szerződésszegés
szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza és rendezi.
Főszabály szerint minden károkozás jogellenes. Kivételt jelentenek azok az esete, amelyeket –
jogellenességet kizáró ok miatt – a jogszabály konkrétan nevesít, továbbá mérlegelni kell a
károkozó magatartásának felróhatóságát és a károsult tevékenységét is, mert a károsultnak kár
megelőzési-, és kár enyhítési kötelezettsége áll fenn.
Kárnak minősül a tényleges kár, az elmaradt haszon, valamint a már felmerült kár elhárítására
vagy enyhítésére fordított összeg is.
Kár érhet valakit akkor is, ha a kárt okozó személlyel semmilyen megállapodása vagy
szerződése nincs, és vele esetleg nem is találkozott. A szerződésen kívüli károkozásnak
rendkívül sok esete lehetséges. Ilyen eset lehet például az utcán sétálva a ház cégtáblája a
sétáló fejére esik, vagy autót ér rongálás, vagy például valakinek jó hírnevét megsértik.
A kötelmi jogviszonyok és az egyes szerződések szabályait, valamint a szerződéses és
szerződésen kívüli kártérítési felelősség legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyv
tartalmazza.
További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő
időpont egyeztetéssel.
VII. JOGI TANÁCSADÁS:
Egy ügyvédi tanácsadás magában foglalja bármely, jogi vonatkozású kérdéssel
összefüggésben - az eset összes ismert körülményét figyelembe véve - a kialakult helyzetről
az ügyfél számára a korrekt jogi tájékoztatás megadását. A tanácsadás magában foglalja az
ügyhöz tartozó jogszabályok és a bírósági gyakorlat részletes ismertetését.
A jogi konzultáció során az ügyfél által ismertetett tényállás vonatkozásában kérdések
adódhatnak, majd az esetleges okiratok áttanulmányozása, és az ügyfél által elmondottak
alapján a tényállást meg kell állaptani, a körülményeket értékelni kell és azt követően az ide
vonatkozó jogszabályok és a bírói gyakorlat ismeretén alapuló jogi vélemény, és cselekvési
terv adására kerül sor.
Már az ügy kezdeti stádiumában érdemes igénybe venni a jogi tanácsadást. Amint egy jogi
kérdés, vagy jogi probléma felmerül, a lehető legrövidebb időn belül az adott kérdésben jártas
jogi szakemberhez szükséges fordulni jogi szaktanácsadás érdekében. Meglehetősen sok
ügyfél csak az utolsó pillanatban, vagy már azt követően fordul ügyvédhez. Ezekben az
esetekben vagy már egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés esély van arra, hogy egy adott
ügy az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb módon oldódjon meg.
Érdemes egy okirat aláírását megelőzően másik ügyvédnek a szerződést, okiratot megmutatni
és a véleményét kikérni, amennyiben valamilyen bizonytalanságot érez, vagy nem teljesen
egyértelműen értelmezhető a szerződés, okirat szövege, mert annak aláírását követően csak
szűk jogi lehetőség adódik a szerződés megtámadására.
Minden ügyben a jogi szakember akkor tud igazán segíteni, ha a jogi probléma keletkezésekor
haladéktalanul ügyvédhez fordul.
VII. JOGI TANÁCSADÁS:
Amennyiben valakit valamilyen sérelem ér, amelynek jogi hatása van, így például a másik fél
a szerződést nem teljesíti, ezért fizetési kötelezettsége keletkezik, vagy birtokháborítást követ
el, vagy valamilyen magatartást nem tanúsít, valamilyen szolgáltatást nem teljesít, úgy
érdemes azonnal a sérelmet szenvedő félnek ügyvédhez fordulnia. A konzultációt és a jogi
tájékoztatást, a cselekvési terv megbeszélést követően bármilyen jogi sérelem esetén érdemes
először fizetési felszólítást küldeni a sérelem orvosolása érdekében az ellenérdekű fél részére.
A felszólításban érdemes utalni a felek között létrejött jogviszonyra, az elszenvedett
sérelemre, vagy vállalt kötelezettség elmulasztására, és megfelelő határidő kitűzésével
lehetőséget adni az ellenérdekű félnek a megfelelő teljesítésre.
A felszólító levélben szükséges utalni arra is, hogy amennyiben a felek közötti kapcsolat nem
rendeződik, az elvárt sérelmet a másik fél nem orvosolja, vagy kellő magyarázatot nem ad
magatartására, úgy milyen eljárást kíván a felszólítást küldő fél indítani és az eljárásnak
milyen költség vonzata lehet.
Megfelelően megírt felszólító levél sok esetben megoldja az ellenérdekű felek jogi helyzetét
és minden további eljárás kezdeményezése nélkül az ügy megoldásra talál. A hivatalos
eljárásokat megelőzően költségkímélés, és az ügy minél előbbi rendezése érdekében érdemes
ügyvéd által elkészített felszólító levelet, vagy ügyvéd közreműködésével elkésztett, de a
sérelmet szenvedett fél által aláírt felszólító levelet küldeni.
