Több, mint 25 éves jogi pályán szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezem, magánszemélyek és társaságok, cégek jogi ügyeit látom el, többek között Bács-Kiskun Megye egyik legnagyobb árbevételével rendelkező, területileg is kiterjedő tevékenységet folytató társaságának jogi képviseletét megszakítás nélkül immár 24 éve.

Ügyvédi irodám magánszemélyek és vállalati ügyfelek jogi képviseletét látja el, jogi segítséget nyújt a jog különböző területein eseti, illetve állandó megbízások alapján.

Ügyfeleim számára igyekszem az elvárható legmagasabb szakmai színvonalon, teljes körű megoldásokat adni, megőrizve a közvetlenséget és a személyes, bizalmi viszonyt.

Előzetes telefonos egyeztetés alapján a hét bármely napján állok az irodámban ügyfeleim rendelkezésére.

Az ügyvédekre vonatkozó szakmai szabályok Magyarországon tiltják konkrét ügyek, ügyfelek, referenciák honlapokon történő felsorolását, ezért ezt e-helyen nem tudom megtenni.

Elsősorban Kecskeméten és környékén, szükség esetén azonban az ország területén is ellátok jogi szolgáltatásokat.

Kiemelt ügyvédi tevékenységeim

I. INGATLANNAL KAPCSOLATOS SZERZŐDÉSEK ELKÉSZÍTÉSE:

- adásvétel, ajándékozás, csere, tartási, öröklési szerződés

- közös tulajdon megszűntetését, haszonélvezeti jog alapítást, vagy vezetékjog, szolgalmi jog alapítást tartalmazó szerződések

- társasházak alapításáról szóló alapító okirat, ahhoz kapcsolódó szervezeti és működési szabályzat, házirend elkészítése, továbbá ezek módosításai

- kölcsönszerződés, jelzálogjogot alapító szerződés elkészítése

Az ingatlan és az ügyvéd sok szempontból elválaszthatatlan fogalmak. Bizonyos ingatlanokkal összefüggő jogügyletek érvényességéhez ugyanis nélkülözhetetlen egy ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített okirat, szerződés. Magam is, mint az ingatlanjog területén tapasztalt ügyvéd kiemelten foglalkozom az ingatlan átruházás (pl. ingatlan adásvételi-, ingatlan ajándékozási-, ingatlan csere-, tartási szerződés stb.) kérdéskörével.

Fontos alapelv véleményem szerint, hogy az ügyvédnek mindkét szerző felet (eladó-vevő, ajándékozó-megajándékozott, eltartó-eltartott stb.) érdekeit védenie kell, szem előtt kell tartania. A szerződő felek egyenlő partnerek, mindkét szerződő fél azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, azonos biztosítékokat kell számukra a szerződésben megfogalmazni. E tekintetben a legfontosabb, a mindenre kiterjedő részletes tájékoztatása a szerződő feleknek. Személyes, a felek együttes megjelenése esetén van lehetőség a felek megfelelő tájékoztatására, a lehetőségek elmondására, a folyamat elmagyarázására, és a szerződés tartalmának pontos megfogalmazására. Minden szerződésnek egyértelműnek, könnyen érthetőnek, áttekinthetőnek kell lennie, mindkét fél egybehangzó, egyező akaratát kell kifejeznie.

A szerződés tartalmának elkészítése során figyelemmel kell lenni, a pénzintézetek elvárásaira is, ha a vevő banktól vesz fel kölcsönt a vételár kifizetéséhez.

Természetes, hogy a szerződés megfogalmazása előtt be kell szereznem az ingatlan legújabb tulajdoni lapját, amely közhitelesen mutatja az ingatlan adatait, a tulajdonosi kört és az ingatlan esetleges terheit pl.: haszonélvezeti jog, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, vezetékjog, szolgalmi jog, visszavásárlási jog stb.

Az ingatlanokat érintő jogügyletek jellemzően nem kötődnek az ingatlan fekvésének a helyéhez. A szerződés általában bárhol megköthető, ezért mint ingatlanjogász, ingatlanok átírásával foglalkozó ügyvéd nem csupán Kecskemét és környéke területéről, hanem az egész országból kapok megkereséseket szerződések elkészítésére.

A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy melyek azok az adatok, amelyeket az ingatlan adásvételi-, ajándékozási-, csere-, tartási-, öröklési stb. szerződések esetén az okiratban fel kell tüntetni.

A szerződéskötési folyamat gyorsítása érdekében, ezzel összefüggésben elkészítettem egy adatlapot. Ezt a jelen bekezdés alján lévő hivatkozásra kattintva érheti el. Kérem, hogy amennyiben az ingatlan adásvétel, lakásvásárlás, ajándékozás stb. jogi lebonyolításával engem kíván megbízni - a telefonon történt egyeztetés, konzultáció után – szíveskedjen ezt letölteni és e-mailben hozzám visszajuttatni, a hivatalos okmányainak (személyazonosító kártya, lakcím kártya, adóazonosító kártya) beszkennelt példányaival együtt, ha erre lehetősége van.

A fentieken túl foglalkozom még társasházak alapításával, az Alapító Okiratok módosításának elkészítésével, ahhoz kapcsolódó Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend elkészítésével és módosításával.

Bizonyos esetekben közös tulajdon megszűntetéséről okiratot, valamint haszonélvezeti jog alapításról, vagy esetenként vezetékjog, szolgalmi jog alapításról szóló szerződések elkészítésével bíznak meg az ügyfelek, amelyeknek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez ugyancsak ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okirat szükséges.

Az ügyfél megbízása az első tájékoztatástól egészen a földhivatali ügyintézés befejezéséig, tehát a földhivatali határozat átvételéig tart, teljes körű ügyintézéssel.

Ingatlan tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos ügyekben teljes körű szolgáltatásom az alábbiakat foglalja magában:

- tulajdoni lap beszerzése, az ingatlan jogi helyzetének vizsgálata, jogi tanácsadás. az ügyfelek igényeinek figyelembevételével a szerződés elkészítése és ellenjegyzése, esetlegesen szükségessé váló egyéb okiratok megszerkesztése, elkészítése,

- NAV adatlap-, ingatlan-nyilvántartási kérelem kitöltése és benyújtása, jogügylethez kapcsolódó letétkezelés, illetékes ingatlanügyi hivatal (földhivatal) előtti teljes körű képviselet ellátása a tulajdonjog bejegyzéséig, a jogügylet kapcsán felmerülő adó- és illeték fizetésre vonatkozó jogi tájékoztatás és ezzel kapcsolatos tanácsadás.

Az utóbbi időben gyakori az igény arra, hogy más által elkészített szerződést az ellenérdekű fél véleményeztetni kívánja a saját ügyvédjével. Ez teljesen természetes, engem is gyakran megkeresnek ezzel a kéréssel, amely kérést is teljesíteni szoktam.

Amennyiben egyéb kérdése is van az ingatlan átruházásával kapcsolatban szíveskedjék telefonon, majd időpont egyeztetés után az ügyvédi irodámban felkeresni.

II. TÁRSASÁGI JOG, CÉGALAPÍTÁS, CÉGELJÁRÁS, CÉGMÓDOSÍTÁS

A cégeljárásról szóló törvény értelmében a gazdasági társaságok alapításakor, valamint a társasági szerződés, alapító okirat módosítása esetén a jogi képviselet kötelező.

Amennyiben Ön korlátolt felelősségű társaság (kft.), betéti társaság (bt.), közkereseti társaság (kkt.) vagy részvénytársaság (nyrt., vagy zrt.) alapítását tervezi, úgy a létesítő okirat, a társasági szerződés elkészítéséhez ügyvédre lesz szüksége. Amennyiben már meglévő cég adataiban változás áll be, úgy az alapító okirat vagy társasági szerződés módosításához is ügyvédhez kell fordulnia. Kötelező a jogi képviselet a cégbíróság előtti eljárásokban, továbbá bizonyos okiratok esetén kötelező az ügyvédi ellenjegyzés.

A cégbírósági eljárások elektronikus úton történnek, tehát az eljáró ügyvédnek kötelező e- cégeljárás során elektronikus módon beküldeni az iratokat a cégbírság részére. Ehhez az is szükséges, hogy az eljáró ügyvéd fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezzen. Az elektronikus ügyintézés miatt az ország bármely cégbíróságnál bejegyzendő új alapítású cég bejegyzését, illetve már bejegyzett cég módosításának ügyintézését tudom vállalni.

Hasonló jogszabályi előírások vonatkoznak egy már meglévő cég cégjegyzékbe bejegyzett adataiban történő változás estén. Amennyiben a társaság megváltoztatja a nevét, a székhelyét, telephelyét, esetleg új fióktelepet létesít, módosítja a jegyzett tőkéjét vagy ügyvezetőjét, illetve módosítás történik a tagok körében stb. szükséges a társasági szerződés vagy alapító okirat módosítása és az ehhez kapcsolódó iratok elkészítése. Ilyen esetekben ugyanazon eljárás szükséges, mint az alapításkor, vagyis az ügyvédnek jogi tanácsadást kell adnia, majd az okiratokat megszerkeszteni, ellenjegyezni, cégnyomtatványt, cégkérelmet kiállítani és elektronikus úton az illetékes cégbíróságoknak megküldeni.

Egyre gyakrabban előfordul az utóbbi időben, hogy a gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnéséről határoznak vagyis a tagok meg kívánják szűntetni a társaságot. Amennyiben a társaságnak semmilyen tartozása nincsen, tehát nem fizetésképtelenség miatt, jogutód nélkül szűnik meg, úgy végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Amennyiben fennálló tartozásait a cég maradéktalanul nem tudja kielégíteni, úgy csődeljárás vagy felszámolási eljárás következhet. Ezen eljárások során is elkerülhetetlen a jogi képviselet igénybevétele.

A társasági jog, cégjog területén az alábbi jogi szolgáltatást vállalom:

- gazdasági társaságok (kft., bt., kkt., zrt.) alapítását,

- már meglévő cég esetén a cégadatokban történő módosítás átvezetését,

- üzletrész adásvételi szerződés elkészítését,

- végelszámolási, csőd vagy felszámolási eljárásban szükséges okiratok megszerkesztését,

- a fenti ügyekben cégbíróság előtti jogi képviseletet,

- társaságok állandó jogi képviseletét,

- társaságok szerződéseinek véleményezését, tevékenységük során felmerülő egyéb okiratok, szerződések elkészítését.

További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történőidőpont egyeztetéssel.

III. CSALÁDJOGI ÜGYEK

Házasság felbontása ügyében képviselet, családjogi tárgyú szerződések szerkesztése.

A házasság felbontása vagy élettársi kapcsolat végleges megszűntetése bonyolult jogi helyzetet idézhet elő különösen, ha közös gyermek tartásáról is gondoskodnak a felek. Ilyen helyzetben nagy szükség lehet egy családjogi ügyvédre, aki a tényállás tisztázását követően, előbb részletes jogi tanácsot ad, cselekvési tervet készít, majd az eljárásban ügyfelét végig képviseli.

Amennyiben válással kapcsolatosan keres fel ügyfél, minden esetben elsőként azt tisztázom, hogy van-e remény az életközösség helyreállítására. Amennyiben nemleges választ kapok, úgy a közös megegyezéssel történő házasság felbontásához szükséges feltételeket és annak előnyeit magyarázom el az ügyfelemnek. Véleményem szerint minden ügyben törekedni kell a megegyezésre, mert ez lényegesen előnyösebb a felek számára, rövidebb idő alatt, kevesebb megpróbáltatással és lényegesen költségkímélőbb módon tudják ez esetben kapcsolatukat lezárni és a jövőben - főként, ha közös gyermekükről a jövőben is gondoskodniuk kell - megfelelő, kiegyensúlyozott kapcsolatot tarthatnak egymással.

Közös megegyezéssel történő válás előnyei:

1. A bíróság előtt nem kell feltárni a házasság megromlásához vezető okokat, nem szükséges kellemetlen kérdésekre válaszolni.

2. A felek között megmaradhat a békés viszony, amely alapját képezheti a közös gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben a jövőbeni együttműködésüknek.

3. A bírósági eljárás rövid, amennyiben közös kiskorú gyermekük a feleknek nincs, úgy az első tárgyaláson-, amennyiben közös kiskorú gyermekük van, úgy megfelelő előkészítés esetén, a második tárgyaláson a bíróság felbonthatja házasságukat, és az egyezségüket jóváhagyja kb. 20 perces tárgyalás alatt.

4. A feleket terhelő eljárási költségek lényegesen alacsonyabbak pl.: eljárási illeték a vagyon alapján, szakértői díj fizetése nem merül fel.

5. Az ügyvédek feladata elsősorban a részletes tanácsadás, az egyezségkötés létrehozásában való segítség és a felek mindenre kiterjedő egyezségének a bírói gyakorlatnak megfelelő okiratba történő szerkesztése.

Tényállás feltárásával történő válóper jellemzői:

1. A bíróság és a jogi képviselők által feltett - a házasság megromlásához vezető okok, gyermek nevelésével, gondozásával kapcsolatos - kérdésekre a feleknek válaszolniuk kell, amely kellemetlen helyzetet okozhat.

2. A felek közötti egyébként sem békés viszony még jobban, akár teljesen elmérgesedhet, amelynek elszenvedői a közös gyermekek lesznek.

3. A bírósági eljárás beláthatatlanul hosszú ideig elhúzódhat.

4. A bírósági eljárás lényegesen költségesebb, vagyonjogi vita esetén a bírósági eljárás illetéke a vagyonközösség megszűnése során az 1 főre eső vagyoni érték 6%-a, az ügyvédi költség is jelentős összeget tehet ki, és általában szakértők kirendelésére is sor kerül, amely ugyancsak komoly összeget tesz ki.

Szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás (láthatás), gyermektartás:

A közös kiskorú gyermek vagy gyermekek kapcsán közös megegyezéssel, vagy nem közös megegyezéssel történő válás esetén az alábbi kérdések merülnek fel:

- A gyermekelhelyezés kérdésében a szülők megegyezésének hiányában, milyen szempontokat vesz figyelembe a bíróság ítéletének meghozatalakor?

- Melyek a gyermekelhelyezésének szabályai?

- Mi a szülői felügyeleti jog?

- Hogyan működik a közös szülői felügyeleti jog?

- Mi a gyermekkel való kapcsolattartás (láthatás) bírósági gyakorlata?

- A szülők megegyezésének hiányában hogyan alakul a gyermektartás szabályozása?

- Hogyan kell fizetni a gyermektartás díjat?

- Mikor van lehetőség a gyermektartásdíj mértékének megváltoztatására, annak emelésére vagy csökkentésére.

Házastársi tartás kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések:

1. Melyek a házastársi tartásra vonatkozó jogi szabályozás lényegi elemei? Mikor jár és mikor nem jár házastársi tartás?

2. A családjogi, válóperes ügyvéd tapasztalatai alapján, mi a bírósági joggyakorlat a házastársi tartás megállapításával kapcsolatban?

3. A konkrét ügyben a válóperes ügyvéd lát-e lehetőséget házastársi tartás igénylésére, vagy annak megszüntetésére?

Házassági, élettársi vagyonközösség, vagyonmegosztás, a közös vagyon és külön vagyon vonatkozásában felmerülő kérdések:

1. A házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatos kérdések alapos megvitatása nélkülözhetetlen, ennek keretében egy válóperes ügyvéd az alábbi kérdésekben adhat választ:

- Melyek a házastársi külön vagyon jogi szabályai?

- A konkrét ügyben melyek a házastársak külön vagyonához tartozó vagyonelemek?

- Az adott esetben melyek a házassági vagyonközösség, a házassági közös vagyon körébe tartozó vagyonelemek?

- Melyek a házassági vagyonmegosztás lehetséges módjai?

2. Melyek az élettársi kapcsolat vagyonjogi szabályai?

3. Élettársi és házassági vagyonmegosztással kapcsolatban melyek a családjogi, válóperes ügyekben szerzett ügyvédi tapasztalatok?

4. Hogyan kell meghatározni az élettársi, házastársi vagyonközösség kezdő és befejező időpontját?

5. Melyek az élettársi, házassági vagyonközösség körébe tartozó közös ingatlan, közös lakás sorsával kapcsolatos jogi lehetőségek?

6. Hogyan határozható meg az élettársak, házastársak vagyonközösségéhez sorolható közös vállalkozások jogi helyzete?

7. Mi lesz az élettársi, házassági vagyonközösség alatt felvett hitelek jogi sorsa?

Házassági és élettársi vagyonjogi szerződés és annak előnyei:

A házassági vagyonmegosztás, valamint az élettársi közös vagyon megosztása körében elkerülhetők az esetleges hosszadalmas és költséges viták, ha a felek a kapcsolatuk kezdetén vagy fennállása alatt házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést hoznak létre. Sok ügyfél óvakodik ilyen szerződés megkötésétől, mivel úgy érzik, hogy az ilyen megállapodás bizalmatlanságra utal. Más európai országokban természetes gyakorlat, hogy házasságkötés előtt vagy a házassági, illetve élettársi életközösség fennállása alatt írásban rögzítik a felek az egyes különvagyoni vagyontárgyakat, azok szaporulatait, esetleges cégben lévő vagyonokat, azok jogi sorsát, továbbá a közös vagyont stb. Magyarországon is egyre több alkalommal kerül sor vagyonjogi szerződés megkötésére, hiszen sokkal egyszerűbb mindkét fél számára elfogadható és korrekt szerződés létrehozása ahhoz, amikor egy pár között még teljes az egymás iránti tisztelet és bizalom. A felek akaratát tartalmazó házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés elhelyezhető közjegyző által vezetett nyilvántartásban.

További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő időpont egyeztetéssel.

IV. ÖRÖKLÉSI JOG, HAGYATÉKI ELJÁRÁSBAN JOGI KÉPVISELET:

Örökölni törvény vagy végrendelet alapján lehet.

Törvényes öröklés:

Törvény alapján öröklésnek akkor van helye, amennyiben az örökhagyó végintézkedés vagy öröklési szerződés nélkül hunyt el. A törvényes öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, és itt található többek között a kitagadásra, kizárásra, érdemtelenségre, hagyatéki terhekre és az örökhagyó tartozásaiért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok is.

Végintézkedés:

- Végrendelet

- Halál esetére szóló ajándékozás

- Öröklési szerződés

Végrendelet:

Az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatban, okiratban halála esetére az egész vagyonáról vagy annak egy részéről végrendeletben rendelkezhet. A végrendeletben meg lehet jelölni, hogy hagyatékát mely személy és milyen feltételekkel örökölje. Pontosan, beazonosítható módon szükséges az örökös vagy örökösök személyét meghatározni, de öröklési feltételt nem kötelező a végrendeletben megjelölni. A végrendelet az örökös szempontjából ingyenes vagyis a hagyaték örökléséhez ellenszolgáltatást nem kell teljesítenie. A végrendelet szigorú szabályokhoz kötött, amelyeket a Polgári Törvénykönyv tartalmaz. A jogszabály komoly alaki feltételeket is megjelöl, amelyek elmulasztása esetén a végrendelet érvénytelen.

Öröklési szerződés:

Az öröklési szerződés az örökhagyó és az örökös között létrejövő, két oldalú szerződés. Az öröklési szerződésben az örökhagyó meghatározott szolgáltatások ellenértékének fejében jelöli meg szerződéses örökösévé a hagyatékában részesülő személyt. Az öröklési szerződés alapján az örökös valamilyen szolgáltatás ellenében válik örökössé. Az öröklési szerződésre azonos formai szabályok vonatkoznak, mint a végrendeletre. Amennyiben a tartási szolgáltatások ellenértékeként az örökhagyó ingatlant kíván juttatni az örököse részére, úgy a szerződést az ingatlanügyi hatóság részére be kell nyújtani, mert elidegenítési és terhelési tilalmat lehet az örökös javára bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban. Öröklési szerződés esetén a hagyatékot a közjegyző adja át, vagyis hagyatéki eljárás lefogytatására lesz szükség.

További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő időpont egyeztetéssel.

V. MUNKAJOG:

A munkajog több szempontból speciális, mert a felek ebben a jogviszonyban alá-fölé rendeltségi viszonyban állnak. A munkaviszony egyik résztvevője a munkáltató, a másik pedig a munkavállaló, akik között nem minden esetben áll fenn érdekazonosság. A munkaviszony tekintetében nem érvényesül a felek teljes szerződési szabadságának elve, mert bizonyos esetekben figyelemmel kell lenni a jogszabály kógens, kötelező jellegű kötelező előírásaira.

A munkaviszony a munkaszerződés írásba foglalásával és annak aláírásával jön létre. A munkáltató részéről a munkaszerződést csak az arra jogosult írhatja alá. Amennyiben a munkaszerződés nem felel meg a törvény egyes előírásainak, akkor az semmis.

A munkaviszonyt közös megegyezéssel vagy felmondással lehet megszűntetni.

Közös megegyezéssel való munkaviszony megszűnése esetén mindkét fél egyező akaratát kell okiratba foglalni, valamennyi kérdésben megegyezve szűntetik meg felek a munkaviszonyukat, egymással teljes körűen és véglegesen elszámolva. Ezen kétoldalú megállapodást mindkét fél aláírásával látja el.

A munkaviszony felmondással történő megszűntetése egyoldalú nyilatkozat. Felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszűntetheti a munkaviszonyt, de csak írásban lehet felmondani, amelyet bizonyítható módon kell közölni a másik féllel. Amennyiben a felmondás indokoláshoz kötött, úgy az indokolásban világosan meg kell fogalmazni a felmondás tényleges okát. Ha a felek között e-vonatkozásban vita merül fel, úgy a felmondás okának valóságát és okszerűségét a bíróság előtt az indokolásra kötelezett félnek kell bizonyítania.

- A munkáltató felmondását köteles megindokolni, az indok a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

- A munkavállalónak a határozott idejű munkaviszony felmondását kell indokolnia, amely olyan ok lehet, amely számárára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.

A munkaviszony azonnali hatályú felmondásával a munkaviszony a felmondás közlésével megszűnik, nincs felmondási idő. Kizárólag írásban érvényes és mindig mindkét félnek indokolnia kell. Az azonnali hatályú felmondás indokaként csak rendkívül súlyos okot lehet megjelölni.

További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő időpont egyeztetéssel.

VI. SZERZŐDÉSSZEGÉS, KÁRTÉRÍTÉS:

A szerződésben a szerződő felek bizonyos jogok gyakorlására jogosultak, valamint bizonyos kötelezettségek teljesítésére vállalnak kötelezettséget. A szerződés a szerződő felek egyező akaratnyilvánítását kell, hogy tartalmazza, mindkét szerződő fél érdekeinek figyelembe vételével.

A Polgári Törvénykönyv tartalmi szempontból meglehetősen nagy szabadságot enged a szerződő feleknek. Bizonyos esetekben azonban a jogszabály rendelkezései a szerződő felek számára kötelezőek, és az azoktól való eltérés semmis, érvénytelen és bármilyen joghatás kiváltására alkalmatlan. Ezen túlmenően az egyes szerződések és egyéb okiratok kapcsán a különböző jogszabályok kötelező alaki (formai) kellékeket is előírhatnak (ilyen például egyes okiratoknál kötelező az írásba foglalás, vagy ügyvédi ellenjegyzés).

A mindennapi életben a legkörültekintőbben elkészített szerződések esetén is gyakran előfordul szerződésszegés. Az előzetes megállapodás ellenére a megkötött szerződést a másik fél egyáltalán nem vagy késedelmesen, vagy hibásan teljesíti, esetleg részéről a teljesítés utólag lehetetlenné válik, ezáltal a másik szerződő félnek kára keletkezik. Ilyen esetekben biztosítékul szolgálhatnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, például óvadék, kötbér, zálogjog kikötése vagy egy harmadik személy kezesség vállalása. A szerződésszegés szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza és rendezi.

Főszabály szerint minden károkozás jogellenes. Kivételt jelentenek azok az esete, amelyeket – jogellenességet kizáró ok miatt – a jogszabály konkrétan nevesít, továbbá mérlegelni kell a károkozó magatartásának felróhatóságát és a károsult tevékenységét is, mert a károsultnak kár megelőzési-, és kár enyhítési kötelezettsége áll fenn.

Kárnak minősül a tényleges kár, az elmaradt haszon, valamint a már felmerült kár elhárítására vagy enyhítésére fordított összeg is.

Kár érhet valakit akkor is, ha a kárt okozó személlyel semmilyen megállapodása vagy szerződése nincs, és vele esetleg nem is találkozott. A szerződésen kívüli károkozásnak rendkívül sok esete lehetséges. Ilyen eset lehet például az utcán sétálva a ház cégtáblája a sétáló fejére esik, vagy autót ér rongálás, vagy például valakinek jó hírnevét megsértik.

A kötelmi jogviszonyok és az egyes szerződések szabályait, valamint a szerződéses és szerződésen kívüli kártérítési felelősség legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő időpont egyeztetéssel.

VII. JOGI TANÁCSADÁS:

Egy ügyvédi tanácsadás magában foglalja bármely, jogi vonatkozású kérdéssel összefüggésben - az eset összes ismert körülményét figyelembe véve - a kialakult helyzetről az ügyfél számára a korrekt jogi tájékoztatás megadását. A tanácsadás magában foglalja az ügyhöz tartozó jogszabályok és a bírósági gyakorlat részletes ismertetését.

A jogi konzultáció során az ügyfél által ismertetett tényállás vonatkozásában kérdések adódhatnak, majd az esetleges okiratok áttanulmányozása, és az ügyfél által elmondottak alapján a tényállást meg kell állaptani, a körülményeket értékelni kell és azt követően az ide vonatkozó jogszabályok és a bírói gyakorlat ismeretén alapuló jogi vélemény, és cselekvési terv adására kerül sor.

Már az ügy kezdeti stádiumában érdemes igénybe venni a jogi tanácsadást. Amint egy jogi kérdés, vagy jogi probléma felmerül, a lehető legrövidebb időn belül az adott kérdésben jártas jogi szakemberhez szükséges fordulni jogi szaktanácsadás érdekében. Meglehetősen sok ügyfél csak az utolsó pillanatban, vagy már azt követően fordul ügyvédhez. Ezekben az esetekben vagy már egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés esély van arra, hogy egy adott ügy az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb módon oldódjon meg.

Érdemes egy okirat aláírását megelőzően másik ügyvédnek a szerződést, okiratot megmutatni és a véleményét kikérni, amennyiben valamilyen bizonytalanságot érez, vagy nem teljesen egyértelműen értelmezhető a szerződés, okirat szövege, mert annak aláírását követően csak szűk jogi lehetőség adódik a szerződés megtámadására.

Minden ügyben a jogi szakember akkor tud igazán segíteni, ha a jogi probléma keletkezésekor haladéktalanul ügyvédhez fordul.

VII. JOGI TANÁCSADÁS:

Amennyiben valakit valamilyen sérelem ér, amelynek jogi hatása van, így például a másik fél a szerződést nem teljesíti, ezért fizetési kötelezettsége keletkezik, vagy birtokháborítást követ el, vagy valamilyen magatartást nem tanúsít, valamilyen szolgáltatást nem teljesít, úgy érdemes azonnal a sérelmet szenvedő félnek ügyvédhez fordulnia. A konzultációt és a jogi tájékoztatást, a cselekvési terv megbeszélést követően bármilyen jogi sérelem esetén érdemes először fizetési felszólítást küldeni a sérelem orvosolása érdekében az ellenérdekű fél részére.

A felszólításban érdemes utalni a felek között létrejött jogviszonyra, az elszenvedett sérelemre, vagy vállalt kötelezettség elmulasztására, és megfelelő határidő kitűzésével lehetőséget adni az ellenérdekű félnek a megfelelő teljesítésre.

A felszólító levélben szükséges utalni arra is, hogy amennyiben a felek közötti kapcsolat nem rendeződik, az elvárt sérelmet a másik fél nem orvosolja, vagy kellő magyarázatot nem ad magatartására, úgy milyen eljárást kíván a felszólítást küldő fél indítani és az eljárásnak milyen költség vonzata lehet.

Megfelelően megírt felszólító levél sok esetben megoldja az ellenérdekű felek jogi helyzetét és minden további eljárás kezdeményezése nélkül az ügy megoldásra talál. A hivatalos eljárásokat megelőzően költségkímélés, és az ügy minél előbbi rendezése érdekében érdemes ügyvéd által elkészített felszólító levelet, vagy ügyvéd közreműködésével elkésztett, de a sérelmet szenvedett fél által aláírt felszólító levelet küldeni.

Ügyvédi díj

Az ügyvédi munkadíj vagy megbízási díj szabad megállapodás tárgya, annak összegszerűségét, mértékét befolyásolja az ügy összetettsége, a megbízás időtartama, az ügy tárgyának értéke, az ügy ellátásához szükséges ügyvédi felelősség mértéke, valamint méltányossági szempontok. Az ügyvédi munka az ügyfél és ügyvéd közötti szabad megállapodás eredménye.

Az ügyvédi kamara állásfoglalása szerint az ügyvédi díj nem tehető közzé az ügyvédi honlapon, ennek ellenére az interneten néhány esetben találkozni lehet ügyvédi díjakkal. Akik így járnak el, azok vagy nem ismerik a saját ügyvédi kamarájuk szabályozását, vagy nem elég körültekintőek, vagy a szabályokat szándékosan nem tartják be.

Az ügyvédi díj tehát közvetlen közzétételére nincs lehetőség, azonban a személyes megbeszélés során az eset összes körülményének megismerését követően még az ügyvédi munka megkezdése előtt érdemes és szükséges az ügyvédi munkadíjban szabad megállapodás keretében megegyezni.

Elérhetőségeim

Ügyvédi irodám címe: 6000 Kecskemét, Bocskai u. 1. II/23.

Az ügyvédi iroda Kecskemét belvárosában, a bíróságokhoz, földhivatalhoz, polgármesteri hivatalhoz közel található, lifttel megközelíthető.

E-mail cím: drtorokz@gmail.com

Mobil telefon: 06-20/9754-277

Vezetékes telefon: +36 76 505 085

Copyright © Minden jog fenntartva.