Szerződésszegés, kártérítés

A szerződésben a szerződő felek bizonyos jogok gyakorlására jogosultak, valamint bizonyos kötelezettségek teljesítésére vállalnak kötelezettséget. A szerződés a szerződő felek egyező akaratnyilvánítását kell, hogy tartalmazza, mindkét szerződő fél érdekeinek figyelembe vételével.

A Polgári Törvénykönyv tartalmi szempontból meglehetősen nagy szabadságot enged a szerződő feleknek. Bizonyos esetekben azonban a jogszabály rendelkezései a szerződő felek számára kötelezőek, és az azoktól való eltérés semmis, érvénytelen és bármilyen joghatás kiváltására alkalmatlan. Ezen túlmenően az egyes szerződések és egyéb okiratok kapcsán a különböző jogszabályok kötelező alaki (formai) kellékeket is előírhatnak (ilyen például egyes okiratoknál kötelező az írásba foglalás, vagy ügyvédi ellenjegyzés).

A mindennapi életben a legkörültekintőbben elkészített szerződések esetén is gyakran előfordul szerződésszegés. Az előzetes megállapodás ellenére a megkötött szerződést a másik fél egyáltalán nem vagy késedelmesen, vagy hibásan teljesíti, esetleg részéről a teljesítés utólag lehetetlenné válik, ezáltal a másik szerződő félnek kára keletkezik. Ilyen esetekben biztosítékul szolgálhatnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, például óvadék, kötbér, zálogjog kikötése vagy egy harmadik személy kezesség vállalása. A szerződésszegés szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza és rendezi.

Főszabály szerint minden károkozás jogellenes. Kivételt jelentenek azok az esetek, amelyeket – jogellenességet kizáró ok miatt – a jogszabály konkrétan nevesít, továbbá mérlegelni kell a károkozó magatartásának felróhatóságát és a károsult tevékenységét is, mert a károsultnak kár megelőzési-, és kár enyhítési kötelezettsége áll fenn.

Kárnak minősül a tényleges kár, az elmaradt haszon, valamint a már felmerült kár elhárítására vagy enyhítésére fordított összeg is.

Kár érhet valakit akkor is, ha a kárt okozó személlyel semmilyen megállapodása vagy szerződése nincs, és vele esetleg nem is találkozott. A szerződésen kívüli károkozásnak rendkívül sok esete lehetséges. Ilyen eset lehet például az utcán sétálva a ház cégtáblája a sétáló fejére esik, vagy autót ér rongálás, vagy például valakinek jó hírnevét megsértik.

A kötelmi jogviszonyok és az egyes szerződések szabályait, valamint a szerződéses és szerződésen kívüli kártérítési felelősség legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

További információért szíveskedjék felvenni a kapcsolatot elsősorban telefonon történő időpont egyeztetéssel.